Nem szeretünk szembesülni vele, de mindannyian tudjuk, hogy a túlzott cukorfogyasztás nem tesz jót az egészségünknek. Ennek ellenére néha hajlamosak vagyunk degeszre tömni magunkat vele, vajon miért…?
A hetvenes években egy amerikai kutatócsoport kísérletet végzett 100 babával, aminek során megfigyelték, hogy a picik milyen reakciókkal válaszolnak három különböző ízre: édes, savanyú, keserű.
Anélkül, hogy belemennénk a részletekbe, a végeredmény egyértelmű volt: a babák, aki édeset kaptak, kivétel nélkül mosolyogtak, és nyalogatták az ajkaikat, míg azok, akik a keserű vagy savanyú mintákat kóstolták meg, grimaszokkal és nyelvnyújtogatással válaszoltak.
Úgy tűnik, mintha genetikailag belénk lenne kódolva a cukorfüggőség
Az édes íz jelzés számunkra, hogy az adott ételben, italban jó sok kalória van, amit felhasználhatunk a túléléshez, míg a savanyú vagy keserű ízek jelzik, hogy valami nincs rendben, az adott étel/ital nem friss, esetleg romlott, ami nem előnyös a túlélésünkre nézve.
Egyéb kutatások során azt is kimutatták, hogy az édes íz serkentő hatással van a szerotonin és a dopamin termelésre (a cukorpólók is), ezért fogyasztása átmeneti boldogságérzetet okoz.
Ráadásul, számos tudományos okfejtésben kimutatták már, hogy nélküle nem tudnánk helyesen funkcionálni, hogy a legjobb instant energiaforrás, sőt, bizonyos esetekben hatékonyan lehet vele sebet is gyógyítani.
Az eddigieket összegezve: a cukor segít a túlélésben, energiát ad, gyógyítani is tud, és boldogabbak leszünk, amikor fogyasztjuk. Akkor végül is mi a baj a cukorral? Miért riogatnak vele a táplálkozástudományi szakértők, és miért kezd el ijesztgetni vele Manci néni már az óvodában, hogy: „vigyázz, mert meg fogsz hízni”, „elszuvasodnak a fogaid”, „cukorbeteg leszel” és így tovább?
A válasz: SEMMI. Nem a cukorral van a gond, hanem a túlzott fogyasztásával, amit a kristálycukor formában kapható változat kifejezetten elősegít.
Tényleg túl sokat fogyasztunk belőle?
Elődeink számára a cukor nem volt ismert a jelenlegi fehér kristály formájában. Édesítőszert különböző termésekből/gyümölcsökből tudtak kivonni, ezért csak aratáskor/szüreteléskor volt elérhető, a mézhez nehéz volt hozzájutni, cukorpótló pedig akkor még nem létezett.
A Wikipédia szerint…
“A finomított cukrot, amelyet ma minden háztartásban megtalálunk, száz-százötven évvel ezelőtt még csak a gazdagabb családok használták, még régebben csak a királyok asztalán volt található. Korábban csak a mézet használták az ételek édesítésére.
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása napi 6 teáskanálnyi hozzáadott cukor fejenként.[1] A cukorfogyasztásból származó energiabevitel arányát a napi energiabevitel 10 százaléka alatt javasolja a WHO, ám a szervezet ajánlása szerint a cukorfogyasztásból származó kevesebb, mint 5 százaléknyi energiabevitel, illetve a lehető legkevesebb mennyiségű cukor elfogyasztása segíthet bizonyos egészségügyi kockázatok csökkentésében”
A 13-ik században került be először Ázsiából Európába, mint egzotikus fűszer. A 16-ik században jelentek meg az első cukornád ültetvények Brazíliában, majd később Angliában, a 16-ik és 18-ik század között, robbanásszerű növekedésen ment át a cukortermelés (1500%). Végül, ha a közelmúlt statisztikáit megnézzük, azt láthatjuk, hogy az elmúlt 50 évben megháromszorozódott a cukor fogyasztása.
Minek köszönhető ez a drasztikus növekedés?
Véleményünk szerint 3 dolognak:
Kétségtelen, tehát, hogy az édesítőszereink közül ezt a többszörös finomítással nyert fehér kristályt tarthatjuk a legkevésbé egészségesnek. Nemcsak azért, mert természetellenesen tömény (legalább 95%-os arányban tartalmaz cukrot), hanem azért is, mert emésztéséhez, földolgozásához a szervezetünknek nagy mennyiségű kalciumra, illetve B-vitaminokra van szüksége, amelyeket más fontos folyamatokból fog elvonni.
Ezek után könnyű belátni, hogy a cukorpótlóknak van létjogosultsága.
A leggyakrabban használt természetes cukor pótlók
Az alábbi táblázatban, a cukorral együtt ábécé sorrendbe szedtük azokat az anyagokat, amelyeket a leggyakrabban használnak hazánkban a helyettesítésére. Ezek nem kémcsőben születtek, tehát mondhatjuk, hogy természetes cukorpótlók.
via Blogger Mi a baj a cukorral, miért kellenek “cukor pótlók”? Comments are closed.
|
Az Inka Sweet Stevia lényege
|